Mindennek előtt szeretném megköszönni mindenkinek a megtisztelő figyelmét. Remélni sem mertem, hogy ilyen sokan végigolvassák majd a kicsit hosszúra nyúlt előzetest.
Azóta is rengeteget gondolkodtam azon, hogy tényleg érdemes-e feszegetni az igazságot ebben a kényes és anyagias témakörben. A munkásságom során mindig a páciensek és az elveim voltak a legfontosabbak számomra, ezért mégis nekimegyek a falnak…
Ha váratlanul autóbaleset érne, az azt jelenti, hogy valakinek a tyúkszemére léptem. Ha pedig mégsem, az arról tanúskodik, hogy még mindig jól vezetek.
Amennyiben a legújabb profilképem kísértetiesen hasonlít majd Rocky Balboa összevert fejéhez, az nem a véletlen műve lesz. De bízom benne, hogy egyszerűen csak lehülyéznek…
Éppen elkészültem a sorozatunk első fejezetével, amely ABC szerint az anyajegyekről szólt volna, amikor egyre több ismerősöm javasolta, hogy kezdjük inkább a fényvédelemmel, hiszen az most roppant aktuális.
Valóban az anyajegyek kialakulása szoros összefüggésben van a bőrünket ért sugárzással, és a szezon elején mindannyiunk bőre sokkal érzékenyebb az UV tekintetében.
Hát legyen. Újraterveztem, összeállítottam, most megosztom :
A történet 1994-ben kezdődött, amikor a plasztikai sebészeti tanulmányaimat végeztem Rio de Janeiro-ban. Miközben a Copacabana homokjában fekve a hátammal próbáltam visszaverni a nap összes UV sugarát, az egyik kongresszuson egy bőrgyógyász kollégánk a fényvédelemről tartott előadást. Izzadó homlokkal, halkan megemlítette, hogy az 50-esnél erősebb fényvédő krémekben olyan veszélyes vegyületek keletkeznek, amelyek bőrrákot okozhatnak.
Róla nem hallottunk többé, talán Agatha Cristie tudja, hogy mi lett vele.
Sajnos ez a téma akkor nem izgatta senkinek sem a eszét, sem a bőrét.
Én hobbi fizikusként megnyugtattam magam, hogyha a gyerekkorunkban használt hármas faktorú Fabulon naptej elég védelmet nyújtott, akkor a 30-as faktorral messze túlteljesítem az elvárásokat. Hiszen, ha az elmúlt időszakban az UV sugárzás a 10 szeresére nőtt volna, akkor már a bolygónkon nem létezne élet.
És lássanak csodát. Az ember bőrére káros UVB sugárzás specifikus mérése csupán 1994-ben kezdődött.
Milyen véletlen egybeesés ?! A különböző intézetek által közölt mérési eredmények szerint, az elmúlt 20 évben a földfelszínt érő UV sugárzás mértéke mindösszesen 6-14%-kal nőtt !!! Ugyanezen időszak alatt, a melanómás halálesetek száma több, mint 100%-kal, a duplájára emelkedett ( évente 3.7 %). Ráadásul a magas faktorú fényvédő szerek piaca a többszörösére nőtt !!!
Ezért nálam a sugárzás helyett a fényvédő krémek ültek az elsőrendű vádlott székébe.
Szerencsére nem csak én gondoltam így. Az FDA, az Amerikai Gyógyszer és Élelmiszer Nyilvántartási Hivatal 12 veszélyes kémiai hatóanyaggal szemben végzett vizsgálatokat és tett ajánlásokat ezek korlátozására és betiltására !
Csak nagyon röviden:
Két fajta fényvédelem létezik, fizikai és kémiai.
A fizikai szerek a bőr felszínéről visszatükrözik a napsugárzást. Mintha alufóliát turmixgépben ledarálnánk, és azt kennénk fel a bőrünkre. Így a káros UVB sugárzás nem képes behatolni a bőrbe. Hatóanyaguk a cink-oxid vagy titán-dioxid. Nincs káros mellékhatásuk, azonnal hatnak és némileg hűsítik a testet napozás közben.
Egyetlen hátrányuk éppen a megbízhatóságukból ered, ugyanis nem szívódnak fel a bőrbe, hanem egy vékony fehér réteget képeznek.
Sajnos éppen a kényelmetlenség miatt fordult az érdeklődés a kémiai szerek irányába, hiszen ezek gyorsan eltűnnek a bőr felszínéről.
A kémiai napvédő szerek veszélyes hatóanyagainak először be kell szívódniuk a bőr sejtjeibe. Őszintén kérdezném, hogy Önök közül hányan figyelnek arra, hogy az 50 vagy magasabb faktorú naptejeket fél órával a napozás előtt fel kell kenni a bőrre ? Ennyi idő kell nekik ahhoz, hogy a sejtekben fogadni tudják az UVB sugárzás energiáját.
Ráadásul ez a kémiai reakció még minimális hőenergiát is termel, tehát a napon fekve még tovább fűti a testet.
Az előbb említett 12 vegyszer között az oxibenzon a legveszélyesebb. Hiába esett vissza az anyag felhasználása az egyharmadára az FDA munkájának köszönhetően, 50-nél magasabb faktorú krémeket lehetetlen elkészíteni oxibenzon használata nélkül. Pedig kiderült róla, hogy felboríthatja a hormonháztartást. Megrövidíti a terhesség időtartamát, fiú gyermekekben alacsony tesztoszteron szintet okoz. Kimutatható a magzatvízben és az anyatejben egyaránt . A bőrben daganatos elváltozásokat hoz létre, és a mentális fejlődés zavaraival is összefüggésbe hozták.
Egyre több páciensem próbál gyógyszer mentesen élni és egészségesen táplálkozni. Vajon hányan tudják közülük, hogy a kémiai fényvédőszerek hatóanyagai egyetlen napozás után is akár három hétig kimutathatók a vérből ???
A konzultációk alatt 28 éve minden páciensemnek azt javasoltam, hogy legfeljebb 20-30 faktoros krémeket használjon, mert semmi szükség többre. Régóta egyre erősebb a gyanú, hogy minél magasabb a faktor, annál ártalmasabb a kémiai fényvédő krém.
Minden tudományos szervezett, akiknek nem származik anyagi előnye a fényvédő szerek eladásából azt javasolja, hogy mindenki fizikai fényvédő szereket alkalmazzon !
Akkor is, ha ezek használata némi kényelmetlenséget okoz.
És most senki ne kérdezze meg a kezelőorvosát vagy gyógyszerészét ! A gyógyszergyártó cégeknek sokkal jobb üzlet a médiában UV híradóval pánikot kelteni és a saját termékeiket reklámozni. Az egészségünk védelmében vajon miért nem javasolják soha a szalmakalapot ??
Pedig a fizikai napvédelem nem csak a naptejekről és krémekről szól. A legkellemesebb fizikai védelem egy hatalmas nyárfa árnyéka a Balaton partján. De ide tartozik tartoznak a baseballsapkák, fejkendők, napernyők és napszemüvegek is. Szerintem most már mindenki érti azt is, hogy miért látunk egyre több Ázsiából érkező turistát fehér, az egész testet eltakaró, UV szűrős ruhában, fehér krémmel az arcukon…
Én csak annyit kérnék, ha valakit a tengerparton ülve zavarna, hogy a testét vékony fehér réteg borítja, akkor rajzolgassanak egymás hátára szívecskéket. Meglátják vidámabb és sokkal egészségesebb lesz így a nyaralás ! És ne felejtsék, a fehér krémbe ragadt homokot a tusolóban lehet mosni, a bőrrákot nem !
Üdvözlettel : Dr Grigalek Gábor