Természetesen nem minden bigyót nevezünk hivatalosan anyajegynek.

Az érthetőség kedvéért persze nem fogom szövettani vagy patológiai szempontból osztályozni őket, leegyszerűsítve nevezzük őket csak mazsolának.

Úgy gondolom, teljesen mindegy hogy reggelente a tükörben nézünk farkasszemet egy mazsolával vagy a hozzátartozók szólnak, hogy kinek mi van a háta közepén, előbb-utóbb megszületik a kérdés : nem kéne esetleg megválni tőle ?!

Elindul a lavina, jön dr Google, a mindent sokkal jobban tudó rokonság, az UV hisztéria, a gombamód szaporodó lézer klinikák reklámjai, és ilyenkor a laikus lába alól kicsúszik a talaj…

Levetethetem, ártok vele, csúnya seb marad a helyén, kihez forduljak: bőrgyógyászhoz, sebészhez, plasztikai sebészhez ???

Az első és egyben egyszerűbb szituáció, amikor valaki mindenáron szeretne megszabadulni egy mazsolától. Akár esztétikailag, mert nem tartja szépnek, akár praktikus okokból, mert rossz helyen van : a melltartópántja, a nyaklánc vagy nadrág irritálja nap mint nap, vagy borotvával rendszeresen belevágunk…

Már csak egy szakember hiányzik!

Az én véleményem szerint, ha olyan helyen van az elváltozás, ahol megfelelően laza a bőr és van felesleg bőven, akkor nem szükséges bőrgyógyász szakvéleményt kérni.

Ilyenkor egy sebésznek is van elegendő tapasztalata ahhoz, hogy kényelmesen, biztonságosan, egy kicsit nagyobbat vágva eltávolítson egy képletet.

Egészen más a helyzet, ha a száműzetésre ítélt bigyó az arcon van, ahol minden milliméternek fontos jelentősége lehet. Ilyenkor egy tapasztalt bőrgyógyász szakértelmére van szükség eldönteni azt, mekkora legyen a vágás. Ártalmatlan esetben a legkisebb vágással éppen csak az anyajegyet távolítjuk el. A kötelező szövettan úgyis megmondja sikerült-e mindent kimetszeni.

Ha felmerül rosszindulatú folyamat gyanúja, akkor már nem az esztétika lesz a legfontosabb. Ilyenkor egy több milliméteres biztonsági udvar életmentő lehet. Meggyőződésem, hogy ezekben a kényes esetekben a legjobb plasztikai sebészre bízni a beavatkozást.

Egészen más a helyzet, amikor egy páciens nem szeretne mindenáron kés alá feküdni. Tökéletesen megértem, hiszen jómagam is félek az injekcióstűtől. Jobban szeretek a fecskendő másik végén lenni.

Ebben az esetben célszerű először felkeresni egy bőrgyógyászt, aki egy úgynevezett anyajegy szűréssel átvizsgálja az egész testet. Így dönthető el, hogy elegendő-e minden évben megismételni a szűrést vagy valamelyik mazsolától jobb lenne megszabadulni. Akkor sajnos vágni kell még akkor is, ha a nem ez volt a páciens célja.

Itt szeretném megjegyezni, hogy igen etikátlannak tartom, amikor egy bőrgyógyász egy rosszalló homlokráncolással pánikot ébreszt a páciensben, aki természetesen azonnal szeretne megszabadulni a bőrrák mumusától! Pótolhatatlan a bőrgyógyász szakértelme, de egy sebész keze gyakorlottabb és ügyesebb! Ha pedig nagyon kényes területről van szó, akkor érdemes megfontolni inkább egy plasztikai sebész segítségét.

Ráadásul az esetek nagy részében hivatalosan is kötelező az egyben kivágott képletet szövettani vizsgálatra küldeni. Egyrészt a szövettan tudja 100%-os biztonsággal eldönteni, hogy milyen elváltozás került eltávolításra. Talán még ennél is fontosabb, hogy a kimetszett darab széleinek a vizsgálata képes csak megmondani azt, hogy a sebésznek sikerült mindent kivágni a páciens testéből.

Úgy gondolom, ez az egyetlen módja annak, hogy egy ilyen beavatkozás után nyugodtan és félelem nélkül aludjon az ember.

Ahogyan autóversenyzőként nekem is megvan a véleményem a négy évszakos autógumikról, anyajegy témában sem hiszek abban, hogy lenne egy univerzális szakember, aki mindent tökéletesen megold. Természetesen az orvosi szakterületek között is van átfedés, de úgy érzem a páciens azzal jár a legjobban, ha mindenki a saját munkáját végzi. A piaci verseny egyértelműen káros, és leginkább a páciens számára veszélyes. Meggyőződésem, ha együttműködés van a különböző szakemberek között, azzal hosszú távon mindenki csak jól járhat!

És végezetül nagyon sokat gondolkodtam azon, hogy a lézeres anyajegy eltávolítás rejtelmeiről lerántom a leplet. Mégis úgy gondoltam, ez nem az én feladatom! Erre vannak hatóságok. Elvileg. A világbéke megóvása érdekében a véleményemet inkább megosztom bárkivel, aki egy személyes konzultáción kíváncsi a véleményemre.

Üdvözlettel : Dr Grigalek Gábor